Elérhetőségek

2019. január 17., csütörtök

Elbúcsuztunk Klambitól

A  dunaföldvári hídon készült fotó kicsit komorra sikerült.  Úton  Fehérvár felé, temetésedre . Klambi.
Te Lajoskomáromból  kerültél  be a koleszba  . A koleszos fiúknak és lányoknak közös titkaik voltak.  Épületünk is közös volt. Valamikor rendház.  A belső udvarra néző ablakok egy része a lánykolesz, másik fele a fiú kolesz. Át tudtunk kukucskálni. Nagy ritkán  átkiabálni vagy integetni. Ez aztán hatalmas bűn volt.  Lányok kérem meg ne lássam, hogy....  kezdetű mondatok  egyike, nagy büntetésekkel fenyegetőzött. Akár több heti  bezárásra. Vagyis elmentél a suliba, hazajöttél  utána nem léphettél ki az utcára, még hétvégén sem. A fiúknál persze ilyesmi nem volt.

A bagósoknak viszont kedvenc  búvóhelye volt az a mosdó ahol a  belső udvarra áramlott a füst . megfordultunk itt  a nyitott ablak mellett. Télen  behasított a fagyos hideg.  

Sokat cigiztél, Klambi. Temetéseden  szóba  is került.  Volt amikor egy egész dobozt elfüstöltél naponta. Pedig tudtuk, hogy  nemcsak a  kamasz szerelem miatt ver összevissza olykor a szíved.  Gyengélkedett a ketyegő már akkor is.  Te erről nem  beszéltél.  Csak  koleszos fiúk  tudták mi rejt  szemüveged mögött a sejtelmes mosolygásod.
Tornából  felmentettek a nehéz gyakorlatok alól. Mi koleszos lányok  kissé rácsodálkoztunk erre, hiszen csaknem minden szabadidőnket edzéseken töltöttük.

Walter Sacival Dunaújvárosban diplomáztatok a gimi után. A barátság  vele is  megmaradt még évekig. Aztán  , ahogy lenni szokott elsodródtunk , ahogy oly sokan.  Ez a dolgok rendje - mondják.  


 Temetéseden néztük sudár,felnőtt fiad, és összeszorult a szívünk mennyire emlékeztet rád.   Az egész osztály nevében  helyeztük el  csokrunkat, búcsú szavainkat a szalagon.
 A virágüzletben érdeklődött a hölgy, melyik suliba jártunk . Józsefesek ! Te jó Ég ! Én is ott végeztem. Bokros tanár úr, Paál tanár úr .. sorra jöttek a nevek emlékek.  A büszke öröm, ahogy összenéztünk. Ezt a csokrot nemcsak a szorgos ujjak formázták.
Kísért minek az utcára is az üzlet elé Józsefes társunk.  A virágok biztosan nem fognak megsérülni, a selyempapír megvédi - mondta. Sotyó az autó csomagtartójába  rakta gondosan a csokrot. Integettünk , vissza visszafordultunk.






A temetési szertartásra kiderült az ég.  Szomorúak voltunk elvesztésed miatt . Ám tudom megbocsátod, hogy hazafelé tartva már a következő találkozónkról beszéltünk. Biztosan nem haragszol mert  amíg  csak találkozunk  emléked , emlékeink  szóba kerülnek majd.  Velünk maradsz,  emlékeinkben szeretetünkben ,  beszélgetéseinkben.

Legyen békés és nyugodt számodra elválásunk !
Osztálytársaid.   



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.